Óriási minőségi „ugrás” a sérültek ellátásában
Egy uniós pályázat nyomán a legkorszerűbb módszereket vezetik be a balesetesek műtéteinél az Országos Traumatológiai Intézetben
„Egy O-arm berendezés, valamint egy 3D nyomtató egyedi csontpótlások és műszerek készítésére – az EFOP-5.2.6-20 Országos Intézetek transznacionális és innovációs fejlesztései elnevezést viselő nagyszabású uniós pályázat megvalósulásával két hatalmas értékű, a legfejlettebb technológia alkalmazását lehetővé tevő műszer telepítése történik meg a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetben” – jelentette be dr. Sásdi Antal, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet főigazgató főorvosa.
„A Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet Európa egyik legnagyobb sérültellátó centruma. Évente a közép-magyarországi régió kórházi kezelést igénylő sérüléseinek negyven százalékát, az ország összes baleseti sérültjének 10 százalékát látja el. Az Intézetben évi 11.000 műtétet
végzünk, ezek 70 százaléka mozgásszervi sebészeti műtét” – sorolja a pályázat benyújtásának indokait dr. Bodzay Tamás, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatója.
Az O-Arm egy röntgensugárral működő, képalkotó berendezés, amelyen műtét közben gyakorlatilag három dimenzióban látható a sérült testrész (csont, ízület stb.), lekörözve a hagyományos röntgenkép-erősítő technikát. Így a törött csontok vagy részeik jobban láthatók, pontosabban összeilleszthetők, rögzíthetők, formázhatók.
„A sérültellátások jelentős része csontműtét, hiszen a végtagok sérülnek leggyakrabban” – magyarázza dr. Bodzay Tamás főorvos. „Lehetőség szerint úgy igyekszünk összeilleszteni a törött darabokat, ahogyan azok eredetileg elhelyezkedtek, és rögzítjük az egymáshoz képest elmozdult elemeket. Ez a gép elsősorban a töréskezelést korszerűsíti. Érdemes tudni – teszi hozzá –, hogy a hosszú, csöves csontok (combcsont, lábszár, felkar) geometriája viszonylag egyszerű, ezért a hagyományos kétdimenziós technikával is jól követhetők, míg a gerinc csigolyái, a medence vagy például a láb csontjai, különösen a sarokcsont bonyolultabb szerkezetűek, amelyek „megmunkálásához” az O-arm alkotta kép óriási segítség lesz: általa a műtétek alatt bevezetett sebészi eszközök helyzete sokkal jobban láthatóvá válik, és jelentősen csökkenthetők a szövődmények.” (Jelen technikai adottságok mellett a legjobb szakmai tudás, rutin, óvatosság és szándék ellenére is óhatatlanul előfordul, hogy a hibás helyre behelyezett csavarok, ill. egyéb törésrögzítő implantátumok rosszul tartanak vagy akár az ereket, idegeket veszélyeztethetnek, és ismételt műtéti beavatkozást igényelnek – szerk.).
Bodzay doktor hangsúlyozza, hogy Magyarországon jelenleg O-arm technológiát sem közfinanszírozott, sem magánellátás keretében nem használnak még. Sőt, az ilyen eszközök használata az uniós államokban is – pont a fent leírt, bonyolult alakzatú csontok okán – elsősorban a gerincsebészetben terjedt el. Bevezetése a traumatológia egyéb területein, így például a medencegyűrű-, illetve a csípőízületi vápasérülések, valamint a láb- és lábszártörések műtéti ellátásaiban, nemzetközi viszonylatban forradalmian újszerű. Megtudjuk tőle, hogy a most elnyert pályázat eleve olyan gyógyászati eljárások felkutatását igényelte, amelyeket a traumatológusok a saját hivatásukban már ismernek, de Magyarországon még nem használatosak. Az Országos Traumatológiai Intézet csapata emellett kiválasztotta az eljárás meghonosításához szükséges eszközt, a pályázat részeként felveszi majd a kapcsolatot az eljárásban már gyakorlatot szerzett európai teamekkel, amelyektől majd megtanulható 2021 végétől a felkutatott és tanulmányozott eljárás. „Ez egy nemes és tiszteletre méltó lépéssor: megtalálni, majd importálni a magyar közfinanszírozásban még nem alkalmazott új módszert, azt országos intézetként honosítani, majd a hozzá szükséges tudást terjeszteni. Egy több százmilliós műszernél ezt élőben közvetített bemutató műtétek lebonyolításával tudjuk megvalósítani.”
„Az O-arm használatának rutinszerűvé tétele lényegesen javítja majd a sérültellátás minőségét, azaz, az elvégzett műtétek minőségének jelentős javítását vonhatja maga után. A ma még elkerülhetetlen
reoperációk számának csökkentésével hosszú távon a betegellátás költségeinek mérséklése is elérhető, a minőség emelése pedig nagymértékben fokozza a betegkomfortot és betegbiztonságot. Az országos intézetben bevezetett innováció áttételesen az egész ország baleseti ellátásának minőségét is javítja” – összegzi a legfontosabb következtetéseket.
Igazi áttörés a nyertes pályázat másik projektje is. Szintén uniós forrás felhasználásával válik elérhetővé Magyarországon is egy ún. 3D nyomtató vásárlása csonthiánnyal járó sérülések ellátására. Utóbbiak megfelelő biológiai pótlása ugyanis komoly kihívás elé állítja a traumatológusokat. Az eddig egyedül bizonyos koponyacsontpótlásokban és az arcsebészetben használatos módszer a végtag-traumatológia területein egyebek között a szilánkosra tört vagy reménytelenül elszennyeződött csontoknál jöhet szóba a balesetet szenvedett beteg számára. Így elkerülhető egy sajátcsont-beültetések sorozatából álló, több évig tartó hiánypótlás”
Ugyanakkor az eszköznek orthopédiai elváltozásoktól szenvedő betegek és orvosaik számára is kivételes jelentősége van. „Az orthopédiában elkopott, elhasználódott, elformátlanodott csontdarabokkal találkozunk, ezeket kell eltávolítanunk, pótolnunk, szakszóval élve: megmunkálnunk” – avat be a részletekbe dr. Bodzay Tamás. „Az innováció forradalmasítja egyebek mellett a csípő- és térdizületi kopások kezelésénél a protézis kialakítását és beültetését. A hagyományos protézisek ugyanis kilazulhatnak az ún. kihordási idejüket, általában 15- 20 évet követően, és az így keletkező mikromozgások nyomán a protézissel érintkező csont elkezd felszívódni, ami tovább növeli a lazulást, míg a mozgások már fájdalmassá válnak, ezért a protézist ki kell cserélni. A második műtét az elsőnél nehezebb feladat az operáló orvos számára: az új, már komplikáltabb pótlást a csökkent, rosszabb minőségű csontállományba kell ültetni. A gyártók persze az ilyen ismételt beültetésekre is adnak „konfekciós” megoldásokat, de a bonyolultabb csontvesztéses esetekben nem alkalmazhatók az ilyen egyenmegoldások. Az egyedi igényre szabott protézisgyártás pedig ma még külföldről rendelhető meg a CT által nyújtott információ alapján, és rendkívül drága.”
„A 3D nyomtatással előállított protézis ugyanúgy egyedi lesz, a beteg tényleges
anatómiai formájára tervezhető, szinte azonnali, azaz sürgősségi jelleggel, ráadásul sokkal költségtakarékosabb. Ilyenkor az orvos közvetlenül rendelkezésre álló (CT-)információ alapján maga nyomtat egyedi protézist betegének az ellátás helyszínén”- egészíti ki dr. Bodzay Tamás.
A főorvos beszámol arról is, hogy titánból illetve egy speciális biokompatibilis műanyagból olyan idomok nyomtathatók, amelyekre éppen szükség van implantátumokként, és ha a felhasznált titánblokk megfelelő pórusméretű, akkor belenő a csont. A berendezés nagy tisztaságú térben alkotja meg a betegre szabott egyedi implantátumot, amely sterilizálás után akár azonnal használható. Sőt, akár a műtétekhez szükséges eszközök (például egy különleges fogó) is előállíthatók a kórházon belül – nem kell megvárni, amíg egy gyártó ezeket szintén drágábban, megrendelésre, alkalmanként külföldről elküldi. A módszer innovativitását tükrözi, hogy már felszívódó alapanyagok is rendelkezésre állnak egyedi idom legyártására ilyen ultramodern nyomtató gépekkel. „Óriási előrelépés ez – erősíti meg –, hiszen a törésrögzítés később kényszerűen eltávolítandó csavarok-lemezek nélkül valósulhat meg, nem lesz szükség egy későbbi eltávolító műtétre.”
A nagy tapasztalatú traumatológus szakembergárda újabb tudásra is szert tesz a két gép magyarországi használatának bevezetéséig. „A 3D nyomtató használatát például a brüsszeli Leuvenben fogjuk tanulni a kollégáimmal. A gép licence alapján akár a pótlásokat, akár az eszközöket uniós felhasználási engedéllyel tudjuk gyártani. A technológia tehát nemcsak elérhető lesz nálunk is, hanem mi a szokványostól eltérő területeken is használni fogjuk”.
Dr. Bodzay Tamás világszerte óriási jelentőségűnek minősíti, hogy a diagnosztika – tervezés – felhasználás folyamatai ilyen gépek használatával végig szabványos szoftver által ellenőrzötten történnek, így az emberi tévedés lehetősége egyre inkább minimalizálható. Szintén kiemelkedő tényezőként említi, hogy egyre elterjedtebb az egyénre szabott és precízen célzott terápia az orvostudomány mind több területén, ami hatalmas áttörés, hiszen hozzájárul mind a beteg biztonságának, mind ellátása eredményének javításához.
A fenti berendezések üzembe állítása a következő 2-3 évben várható. Dr. Bodzay Tamás arra számít, hogy a pályázat megvalósulásával a kelet-közép európai régió más országaiból is érkeznek majd olyan betegek, akiknek életminőségét e berendezések használatával nagyobb eséllyel tudják visszaadni a magyar traumatológus szakemberek.