Péterfy 1956

2018. szeptember 6.

 

Kórház a forradalomban: hivatástudat és fáradhatatlanság a műtőkben, bujkáló felkelők és titkos nyomda az alagsorban

A személyes élmények felidézése, valamint az intézmény szerepe a harcok sérültjeinek ellátásában és a politikai ellenállók támogatásában – ez áll a figyelem középpontjában a forradalom kórházában az 1956-os forradalom évfordulói alkalmából.

A Péterfyben 2021. október 22-e óta immár öt emléktábla hirdeti az intézmény feledhetetlen és aktív részvételét a mentésben a forradalmi események idején. Tóth Ilona, Péch Géza és az akkori bajtársak, Missura Tibor és Jakó Géza és Oláh Vilmos professzor domborművei jelenítik meg az utókornak ’56 hősiességét. Ismeretes, hogy a kórházban 1956. október 31-én alakították meg a forradalmi munkástanácsot, amelynek elnöke Missura Tibor gégész adjunktus, elnökhelyettese Oláh Vilmos, egyik elnökségi tagja Jakó Géza lett lett. Lambrecht Károly és Péch Géza vezetésével a Péterfy saját mentőszolgálatot szervezett és üzemeltetett. November negyedike után pedig a „forradalom kórháza” a szellemi ellenállás központja lett, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Gáli József, Angyal István, Csongovai Per Olaf neve fémjelzi ezeket a napokat.Tóth Ilona szigorló orvos az 1956-os forradalom utáni megtorlás mártírja, ám neve az emléktáblára csak 2002-ben kerülhetett fel. (Ma már Tóth Ilona medika szerepvállalása is közismert, és megítélése is megfelel a valóságnak.)A közösség minden évben koszorúzással tiszteleg a Péterfy hősi halottaira.

A forradalom kitörése utáni napokban gyorsan teltek meg sebesültekkel a harcok kereszttüzében álló belvárosi kórházak, köztük a Péterfy Sándor Utcai Kórház.Mint a város több kórházában, itt is "bentalvós" műszakokat teljesítettek. A mentősök megállás nélkül hordták a lőtt sérülteket és a halottakat. A sebesülések leggyakrabban kézifegyverektől származtak, a többit ágyúk, tankok, gránátok okozták.

Sok önkéntes jelentkezett egészségügyi szolgálatra, ők autóikra vöröskeresztes lepedőt rögzítettek. Csak a Péterfy Sándor utcai kórháznál 150 önkéntes mentőslegény jelentkezett, akik a semmiből szereztek autókat, bevonták vöröskeresztes lepedővel, így hozták-vitték a sérülteket, és a betegeket. Az önkéntesség a vöröskeresztes jelzés ellenére is életveszéllyel járt. A Péterfy kórház egyik hősi halottja Tatai Zoltán, állatorvostan-hallgató, elsőként jelentkezett az önkéntes csapatba – sérültek után kutatott a Kossuth téren, amikor agyonlőtték. Nem ő volt az egyetlen, aki embermentés közben vesztette életét. A szovjet harckocsik a jól látható jelzéssel ellátott mentőautókat is tűz alá vették.

1956. november 4-e után a felkelők búvóhelye lett a Péterfy Sándor utcai kórház, amely a fegyveres harcok idejénaz egyik legfontosabb forradalmi központ volt.Miután a kórház telítetté vált, a könnyebben sérültek ellátására kisegítő kórházathoztak létre 2-300 méterrel távolabb, a XIV. kerület, Cházár András utca (korábbi és használatosabb nevén: Domonkos utca) 3. sz. épületben, a felelős vezető orvosi posztjára pedig önkéntes jelentkezőt kerestek. Tóth Ilona szigorló orvostanhallgató javadalmazás nélkül vállalta el ezt a feladatot.

S ha nem lett volna elég munka a sebesültek ellátása, a félelemmel és bizonytalansággal járó napok feszültsége sok várandós nőnél indította meg a szülést a forradalom idején, másoknál akut belgyógyászati, neurológiai és pszichiátriai tüneteket produkált.Magyarszéky Zsolt visszaemlékezése az 1956. november 4. utáni napokra: „Lakásunk a Kórház közvetlen szomszédságában, a Rottenbiller u. 15-ben volt. November 4-én reggel ágyúszóra ébredtem,s gyorsan átvonultam a szomszéd szobában levő „nagyágyba", édesanyám és édesapám közé. Rövid tájékozódást követően döntés született: nagyszüleim a lakóház pincéjébe „vonultak", míg szüleim, az öcsém és jómagam a következő napokban a Kórház Röntgen osztályának vendégszeretetét élveztük.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ megkapta a VII. kerületi önkormányzat által alapított „Erzsébetváros '56" díjat a 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján, az indoklás szerint a „hazafias helytállásért, a példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló tevékenységért”.

Nyikos Tiborkollégánk jelenleg biztonsági őrként dolgozik. 1986-ban lépett be a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet közösségébe, és egy éves megszakítással azóta is itt folytatja tevékenységét.Tibor hazafias, emberszerető verseket ír, és mélyen megérintik a kórház mindennapjai. Közösségi oldalakon immár több mint száz versét olvashatjuk. Internetes szavazáson I. helyezést ért el költeményeivel. Kutatásokat végzett, és megismerte a Péterfy Kórház valamennyi pincerendszerét és a hozzájuk fűződő eseményeket. 1956-ban ugyan még kisfiú volt, de a környék „nagy öregjeitől” nagyon sok információt gyűjtött be a forradalom eseményeiről. Családi kötődése is a Péterfyhez kapcsolja, felesége több évtizede szintén intézményünk munkatársa.Tibor hűsége a hazához és hőn szeretett Péterfy Kórházához példaértékű.

 

Letöltés