Olykor csak perceken múlik egy élet
2000 óta minden év szeptember második szombatja, idén szeptember 13-a az Elsősegélynyújtás Világnapja. A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom azért kezdeményezte a világnap létrehozását, hogy felhívják a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, és minél több ember elsajátítsa az alapvető életmentő készségeket. Magyarország már a kezdetekkor csatlakozott a kezdeményezéshez, amely mára már egyre népszerűbb világszerte. A világnap központi témái minden évben változnak, az idei tematika a digitális technológiák felhasználási lehetősége az elsősegélynyújtás oktatásában és népszerűsítésében. Az Elsősegélynyújtás Világnapja alkalmából dr. Haszonits Zsanettel, a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház – Rendelőintézet belgyógyász szakorvosával beszélgettünk.
Ön szerint mi a jelentősége az Elsősegélynyújtás Világnapjának?
- Az Elsősegélynyújtás Világnapja arra emlékeztet bennünket, hogy életet menteni nem csak orvosok vagy mentősök tudnak. Bárki, bármikor kerülhet olyan helyzetbe, ahol a gyors segítség számít, ahol pusztán alapvető tudással és néhány egyszerű mozdulattal is valóban életet menthetünk. Ez a nap figyelmeztet arra, hogy az elsősegély nem bonyolult tudomány, hanem egy mindennapi készség, amit érdemes lenne mindannyiunknak elsajátítani.
Mennyire felkészült a magyar társadalom az elsősegélynyújtással kapcsolatban?
- Sajnos a magyar társadalom felkészültsége vegyes képet mutat. Sokan csak a jogosítványhoz szükséges vizsga miatt tanulnak elsősegélyt, aztán idővel elfelejtik a gyakorlatot. Ugyanakkor egyre több iskola, munkahely és civil szervezet igyekszik tréningeket tartani, ami biztató. Összességében van hova fejlődnünk, de egyre többen ismerik fel, hogy az elsősegély-tudás nem luxus, hanem életmentő alap, ami felelősséggel is jár. Sajnos sokan még segítséget sem tudnak kérni megfelelően, de például a mentőszolgálat telefonon keresztül ilyen esetben is rengeteg segítséget tud nyújtani, mind pszichésen, mind operatíve.
Mit tesz a kórház az elsősegélynyújtás oktatása, népszerűsítése érdekében?
- Ilyen jellegű képzéseket a kórházon belül laikusoknak még nem tartunk. A szakdolgozóinkat folyamatosan képezzük, amelynek része természetesen az újraélesztés is. Emellett a kollégáim az Egészség hete rendezvénysorozat keretén belül vettek már részt olyan óvodai programban, ahol a legkisebbeket tanították játékos formában alapvető életmentéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos ismeretekre. A kicsik az interaktív foglalkozás során megtanulhatták, hogy hogyan kell segélyhívást kezdeményezni vészhelyzetben, valamint elsajátíthatták a stabil oldalfektetés alapjait is.
A Kórházban is előfordul, hogy elsősegélyre van szükség?
- Az elsősegély, ahogy a neve is mutatja az „Első segítség”. Az elsősegély nyújtására ugyanúgy lehet szükség a kórházakban, mint az utcán. Természetesen más egy kórházi elsősegélynyújtás, hiszen ott egy képzett team áll rendelkezésre. Ha egy kórházi osztályon egy beteg igazán rosszul van, ne adj’ Isten újraélesztés is szükséges, a team tagjai egy kis szorgos hangyacsaládhoz hasonlóan összehangoltan sürög-forognak, ezzel szemben az utcán semmi nem áll rendelkezésre, csak a megszerzett tudás és két segítő kéz. Nem hasonlítható össze az érzés, amit egy laikus érez, mikor előtte/mellette történik valami azzal, amikor a kórházban lesz rosszul egy beteg. Előbbi kétségbeesik, megijed, míg egy szakképzett személyzet tudja, mi a következő lépés. Emiatt is fontos a laikus emberek alapképzése ezen a téren, hogy legyen bátorságuk odalépni és az „első segélyt” haladéktalanul megadni, legyen az akár egy összeszedett mentőriasztás, vagy csak egy stabil oldalfekvésbe helyezés. Életet tud menteni a korai észlelés. Az érzés pedig, amit a segítségnyújtás tud adni leírhatatlan.