Nálunk évek óta nem vakult meg egyetlen koraszülött baba sem

Elhivatott, nagy tudású és összetartó közösség dolgozik a tavasszal megújult koraszülött-intenzív osztályon – interjú a Koraszülöttek Világnapja alkalmából.

2020. november 17.

Immár több mint 8 hónapja annak, hogy a Családbarát Szülészet Pályázati Program keretében elnyert kormányzati támogatásból, összesen 278 millió forintból újult meg a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet II. szintű PIC (koraszülött-intenzív) osztályának infrastruktúrája, valamint a központi épület klímarendszere. A fejlesztésnyomán a mintegy 30 baba ellátására alkalmas osztályon 8 szoba áll a koraszülötteket világra hozó édesanyák rendelkezésére, klímát szereltek a szülőszobákba és a császármetszésekre rendszeresített műtőbe.

„Az eltelt több mint fél év alatt számos visszajelzés érkezett, hogy nagyon szép lett az osztály, a szülők szeretnek idejönni. További felújításokra adtak lehetőséget magán illetve alapítványi források, új bútorokat tudtunk elhelyezni a nővérszobában és az orvosi szobában is, ami nagyon fontos a munkatársainknak” – számolt be a tapasztalatokról dr. Sásdi Antal főigazgató főorvos, hozzátéve, hogy a Péterfy kórház teljes egészében nem tudott megújulni, ezért az épületgépészet hagy maga után kívánnivalót. A Péterfy azon kevés fekvőbeteg-ellátóhelyek egyike, amely eredetileg is kórháznak épült 1932-ben. Tervek már készülnek a további korszerűsítésére.

„Évente kb. 500 koraszülöttet és beteg újszülöttet ápolunk. Ezer gramm feletti,lélegeztetésre nem szoruló koraszülöttek intenzív ellátása zajlik. Édesanyjuk velük lehet éjjel-nappal, és azoknak az anyáknak, akik például idősebb  gyermekeik miatt nem tudnak nálunk aludni, kialakítottunk egy külön pihenőszobát. Minden lehetséges módon előnyben részesítjük az anyatejes táplálást”– hangsúlyozta dr. Boross Gábor, a PIC osztályvezető főorvosa. „A Péterfy PIC osztálya bővítésének másik komoly hozadéka, hogy szinte soha nem kellett elutasítanunk kérést, ha be akart feküdni egy anyuka, és ha volt is rá példa, kizárólag a szakszemélyzet alacsony létszáma miatt történt. A mi osztályunkon elegendő újszülöttgyógyász szakorvos dolgozik, rezidens orvosaink is vannak, de nálunk is komoly ápolói, nővéri létszámhiány van, mint mindenütt az egészségügyben” – tette hozzá dr. Boross Gábor.

A többségében a 32. hét után születettek szakszerű ellátása speciális táplálást, inkubátorokban történő elhelyezést vagy például gyógytornászok nyújtotta szakmai segítséget jelent. A főorvos örömmel számolt be arról, hogy a közeljövőben fel tudják venni immár a harmadik szoptatási tanácsadót is, mert további pályázati pénzt nyertek erre, szintén a Családbarát Szülészet Pályázati Program keretében. Egy korábban önkéntesként dolgozó, hamarosan már részmunkaidős pszichológus is tagja a szakmai csapatnak. Utóbbi nagyon lényeges, hiszen a babák idő előtti világrajövetele komoly traumát okoz a családoknak, és ha az édesanya jobban dolgozza fel a koraszülés okozta stresszt, akkor a baba jobban fejlődik.„Nem titok, hogy munkatársaink is időnként rászorulnak a segítségére” –fejtette ki.

„Egy koraszülött baba átlagosan 4-6 hetet tölt nálunk. Ha társbetegsége nincs, akkor 2000 grammos súllyal már hazaengedhető” – folytatta dr. Boross Gábor. „Dr. Szerbák Gabriella gyakorlott gyermekszemész főorvosnő kollégánknak köszönhetően eredményesen küzdünk a szerzett vakságok között leggyakoribbként számon tartott koraszülött vakság elkerüléséért: nálunk évek óta nem vakult meg egyetlen koraszülött baba sem. Más társbetegségek is fenyegetnek koraszülötteket: többek között fertőzések, hiszen ők immunhiányosak még és közben hónapokat tölthetnek kórházban; agyvérzés illetve a következtében kialakuló vízfejűség, amelyet speciális módon kell kezelni. Kiemelendők még a légzészavarok, amelyek vezető haláloknak számítottak a koraszülötteknél néhány évtizede, de ma már eredményesen vesszük fel a harcot ezekkel a problémákkal is, hiszen jobbak az ismereteink, a lélegeztetési technikáink és a gyógyszereink. A koraszülöttekre jellemző krónikus tüdőbetegség és a bélbetegségek jelenthetnek még problémát” – sorolta a főorvos.

Magyarországon évente 7500-8000 koraszülött jön világra. Országszerte javulnak a születés utáni túlélés statisztikai esélyei, tavaly 3.8 ezreléküket veszítettük el, ami az európai átlagnak felel meg. Ha egy babának nincs súlyos fejlődési rendellenessége, nem kapott agyvérzést, akkor jó esélyekkel indul az élete. Boross Gábor főorvos biztatja az édesanyákat, hogy tevékenyen vállaljanak részt babájuk gondozásában, akár a gyógytorna egyszerűbb mozdulatait is megtanulva, hiszen rengeteg múlik rajtuk.

A PIC osztályvezető főorvosa végül felhívta a figyelmet arra, hogy szigorúan védik az édesanyákat babáikkal és munkatársainkat a járványos időszakban is. Más családtagokat most nem engedhetnek be, és küzdenek azért, hogy a vírust kívül tartsák. Egy nővér maximálisan 6-7 koraszülöttet képes ellátni, ami egyúttal óriási terhelés. „Mindazonáltal a közösség összetartó és elhivatott, évekig is figyelemmel kísérjük a nálunk gyógyult babák sorsát, szüleik is kötődnek hozzánk” – összegezte a megújult osztályon zajló munkát.