Kibővült ágyszámmal és több orvossal működik július eleje óta a Péterfy Kórház I-es Belosztálya
Az "A" épületben található, jelenleg 83 ágyas egység új vezetője 3 szakvizsgával és két licenszvizsgával rendelkezik.
Dr. Sásdi Antal főigazgató főorvos megbízásából az intézményben 31 éve dolgozó dr. Ladányi Ágnes belgyógyász-nefrológus-klinikai farmakológus főorvos (akinek diabetológiai és hipertonológiai vizsgája is van) vette át az egyesített belgyógyászati osztály vezetését. „Ez előtt a Péterfy másik telephelyéna Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetben a traumatológia belgyógyászati hátterét adó III-as Belgyógyászatot, mi biztosítottuk a Covid betegek belgyógyászati konzíliumait is, nagy kihívásvolt” –mondja az évtizedek óta a PéterfyA épületében működik, az I-es Belosztállyal történt egyesülés egység új vezetője. Dr. Ladányi Ágnes jelenleg 83 ágy működtetéséért felelős, azzal, hogy még 20 belgyógyászati ágyon az ellátás szünetel.
A NEAK szerződés szerint 63 általános belgyógyászati ágyuk van, ez egészül(het) ki 20 nefrológiai és 20 gasztroenterológiai al. Az ún. profilágykra is többségében általános orvosi ellátást igénylő belgyógyászati betegek: „akkora a teher a belgyógyászatokon a területi ellátási kötelezettségek teljesítése miatt, hogy ezek a speciális ágyak csak általános ágyakként tudnak működni, azokon is általános belgyógyászati betegek, azokra egyéb fővárosi kerületekből (pl. a). 18.-ból) és alkalmasint más intézményekből érkezőknek betegek. A területi ellátási kötelezettségek teljesítése jelenleg ellehetetleníti a profil szerinti működést!” – magyarázza az új vezető.
A belgyógyászat nem eszközigényes szakterület, így főként a megfelelő infrastruktúra biztosítása a fő feladat:ágyak, számítógépek, íróasztalok jöttek át az Országos Traumatológiai Intézetből a március 1-jei leválás után. „Minden,korábban az I. Belgyógyászaton dolgozó orvost ismertem, csak a legfiatalabbakat nem, néhányukkal a 90-es évekbenegyütt kezdtem. Az I. Belgyógyászaton orvosként jelenleg 4 szakorvos teljes állásban, 3 szakorvos félállásban, rajtuk kívül 3 onkológus-belgyógyász szakorvos és 1 szakorvosjelölt, valamint 4 rezidens dolgozik. Őket 6 szakápoló, 6 segédápoló és havi kb.50 műszakrakülsős bérnővér segíti– teszi hozzá dr. Ladányi Ágnes.
Minden folyamatos változásban van, így véglegességről nem lehet beszélni, de egy első szakasz, illetve állapot az év vége után alakulhat ki. Ideiglenes körülmény egyebek mellett, hogy az Országos Traumatológiai Intézetben ezév december 31-ig még a levált baleseti központ belgyógyászati hátterét is az „I-es Bel” két tapasztalt orvosafélállásban adja. Az átmenetiség egy másik jellemzője, hogy a korábbi III-as és a jelenlegi I-es belosztályok státuszai még összefésülésre várnak, ami már elkezdődött. „Szeptember 1-től jött hozzánk vidékről egy szakorvos, és két végzett rezidens is belépett. Egy szakorvos kollégánk ismét anyai örömök elé néz, így októbertől már nem segíti munkánkat. Sajnos a sokkal nehezebb a helyzet, így óriási szükségünk van bérnővérekre, akiknek nagyon nehéz ellátást kellett biztosítani” – szögezi le dr. Ladányi Ágnes
18 kórterem van a 3-4. emeleten, a legkisebb 3 ágyas, és van olyan 5 ágyas kórterem (legalább 3), ahol sajnos nincs külön fürdőszoba, az ott elhelyezett betegek a folyosói zuhanyzókat tudják használni.
„Leggyakrabban szívelégtelenséggel – kardiológiai és gasztroenterológiai panaszokkal vesszük fel a betegeket.Idős, rossz általános állapotú, teljes ellátásra, ápolásra szoruló betegek adják az osztály 80%-át: gyakori a tüdőgyulladás, a vesemedence-gyulladás, a vérszegénység kezelése és okának keresése, átmeneti súlyos ionzavarok – például só- és káliumhiány kivizsgálása és kezelése, májzsugorban szenvedő betegek kezelése, hányás és hasmenés kivizsgálása és kezelése, vérnyomás és vércukor beállítása, veseelégtelen betegek, gyulladásos bélbetegek kivizsgálása és kezelése, és sajnos bármely betegség végstadiumában haldokló betegek utolsó kezelése”– részletezi a napi munkavégzést az új osztályvezető főorvos.„Ha a szívtünettel bekerült beteg nem szorul sürgősségi ellátásra, és a problémája nem annyira speciális, hogy a kardiológiára kell küldenünk, mert csak ott tudják ellátni, akkor nálunk kap ágyat. Akut szívinfarktussal általábancsak koronária osztályra kerülhet a beteg, érfestéses stentbeültetést és más akut beavatkozásokat is csak ott végeznek. De egy idősebb beteg, akinek az ismert betegségei mellett lett egy szívelégtelensége, és sok a vizenyője, őt egy területi belgyógyászat is kiválóan el tudja látni. 1-2 napon belül dől el, hogy jó helyen van-e nálunk egy beteg, vagy át kell helyezni például egy uroszepszissel az urológiára, esetleg operálandó szívbillentyű problémája van, tehát a kardiológián a helye,vagy a bélelzáródása csak sebészeti úton kezelhető.”
Büszkén mondja, hogy nefrológiában a szakma csúcsán foglalnak helyet. „Vesebiopsziától a művesekezelés összes fajtájáig mindent teljesíteni tudunk, tehát nefrológiai beteget sose helyezünk tovább. Van egy kiváló endoszkópos laborunk 5 szakorvossal, akik a speciális vizsgálatokat elvégzik a mi bentfekvő betegeinken is, az ő ambulánsan megjelenő, de kórházi felvételre szoruló betegeiket pedig mi fel tudjuk venni. Pont ez megvalósíthatatlan, ha területi ellátási kötelezettség miatt ezeket az ún. profil ágyakat is általános belgyógyászati céllal bekerülő betegekkel töltjük meg.” Hozzá kell tenni, hogy persze utóbbiak is nefrológiai és gasztroenterológiai betegek, csak nem az ún. 3-as progresszivitású szintre szorulók (utóbbiak közé tartoznak pl. az akut veseelégtelenséggel jövők, így gyorsan művesekezelést igénylők), hanem alacsonyabb besorolási szinten is elláthatók (kiszáradásos tünetű veseelégtelenséggel érkezők, akiknek csak infúziót kell adni).
Milyen jövőképet lát? –kérdezem, hiszen a szavaiból egyértelmű, hogy szinte válságkezelés zajlik, és a terhelés rövid távon nyilván nem csökkenthető. „Azon dolgozom, hogy a következő fél évben egy működőképes osztályt hozzak létre –minden részfeladatával együtt egy olyan osztályt, amelyet vezetni szeretnék.”Ez azt jelenti, hogy a főorvos asszony minden erejével támogatja a minőségi munka végzését, hogy ne csak a sebességet tartsák, hanem elmélyedjenek egy-egy konkrét beteg kapcsán a szakmai részletekben. Lehetővé váljon, hogy egy kezelőorvos utánaolvasson egy-egy esetnek, és mindezt meg tudják tanítani a fiataloknak is. Dr. Ladányi Ágnes meggyőződése, hogy egy ilyen nagyforgalmú osztályon az 5 éves szakképzési idő alatt egy fiatal minden betegséggel találkozik. „A fiataljaink a legszebb szakmát választották, fontos, hogy ráérezzenek az ízére, az idősebb kollégák pedig megtalálják az osztályon a számításukat, akár abban, hogy tanítsák a feltörekvő generációt, és legyenek tőlük is pozitív visszajelzéseik. Itt minden egyes napunk más, és minden napnak úgy kell zárulnia, hogy sikerélményeink vannak” – vallja, hozzáfűzve, hogy ezen az osztályon a terhelésnek csökkennie kell ahhoz, hogy a fent leírt értelemben véve tudjanak minőségi munkát végezni.
A távolabbi jövőt illetően kitűzött célja, hogy országosan, sőt, akár európai szinten jelenjenek meg olyan esetekkel és azok lehető legjobb megoldásaival, amelyek bizonyítják az osztály szakmai minőségét és színvonalát. Azzal van, hogy mindezt állandó szakdolgozói gárdával szeretné, hiszen a legjobban a bekerülő betegek egészségét, javulását dolgozza ki. „Egy belgyógyászati osztály 80-90%-ban a nővéreken múlik. Ezt meg kell oldanunk, állandó szakdolgozói háttérrel, akár külső segítséggel, akár bérnővérekkel, karöltve a főnővérrel. Ehhez szigorúan rendre van szükség az osztályon, és ezt a rendet a következő fél év alatt megalkotjuk, konkrét elvárásokkal és kiszámítható munkarenddel, közösségépítéssel, a betegek elégedettsége érdekében. Sok dolgunk van még a rendszer kialakításában.”