Gyógyulás a természet energiáival
1955 óta szeptember 8-a a Fizioterápia Világnapja emléket állítva annak, hogy 1951-ben ezen a napon alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége. A megemlékezésen túl a Világszövetség ezzel a világnappal kívánja felhívni a figyelmet a fizioterápia jelentőségére, mivel a statisztikai adatok szerint évről-évre nő a fizioterápiás kezelésekre szoruló betegek száma, és egyre nagyobb az igény a természetes gyógymódok alkalmazására is. A fizioterápia az egyik legősibb természetes gyógymód, hiszen természeti (fizikai, kémiai) energiákkal való gyógyítást jelent, elnevezése a görög φύσις („füszisz”) szóból ered, melynek jelentése ʻtermészet’. Jelentősége mind a megelőzésben, a gyógyításban és a rehabilitációban is kiemelt. A Fizioterápia Világnapja alkalmából Maleskovits Melinda okleveles fizioterapeutával beszélgettünk, aki a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház – Rendelőintézet vezető gyógytornásza.
Ön szerint mi a jelentősége a Fizioterápia Világnapjának?
- A legfontosabb funkciója az emberek felvilágosítása. A világnap segít megismertetni a társadalom tagjaival a fizioterápiáknak és terapeutáknak a szerteágazó szerepkörét, és kitűnő alkalmat biztosít mozgással összefüggő programok szervezésére. Fontos, hogy az emberek felismerjék a mozgással összefüggő esetleges panaszok gyökerét, azok kezelésének lehetőségeit, de még fontosabb felhívni a figyelmüket a megelőzésre. A megelőzés minden korosztály számára elengedhetetlen, így mind a gyermekes családok, tinédzserek, aktív korú felnőttek, valamint a 60 év feletti szeniorok számára is javasolt a funkcionális testmozgás.
Sokan tévesztik össze a fizioterápiát és a fizikoterápiát, illetve sokan csak az utóbbi fogalmat ismerik.
- Igen, magam is tapasztaltam, hogy az emberek gyakran keverik össze a két fogalmat. Alapvetően a természeti energiával végzett gyógyítás az maga a fizioterápia. Ez egy tágabb gyűjtőfogalom, és ebbe tartozik bele a fizikoterápia, ami már konkrét mesterséges energiát használ fel a gyógyításra. Az emberek többsége talán ismeri az ultrahangot, a tenst, vagy a lökéshullám-terápiát, amelyek mind-mind a fizikoterápia csoportjába tartoznak.
A fizioterapeuták legfőbb feladata a mozgásszervi panaszok és az ezekkel kapcsolatos betegségek kezelése. Nagyon fontos még a szív és érrendszeri betegségek kezeléséhez tartozó megfelelő mozgásprogramok összeállítása és kivitelezése is. Hasonlóképp hangsúlyos a szülésre felkészítés, valamint később a kismamák fizioterápiás ellátása. Ezeken a területeken is kiemelten fontos a megelőzés, valamint az edukáció.
A fizioterápia interdiszciplináris, az egészségügyi ellátásban szinte minden szakterületen, minden ellátási formában és minden progresszivitási szinten megjelenő tevékenység. A fizioterapeuta diagnosztizálja és kezeli a mozgást érintő diszfunkciókat, javítja és fejleszti a fizikai és funkcionális képességeket, helyreállítja és elősegíti a mozgással és egészséggel kapcsolatos optimális testi funkciókat.
Mint minden tudomány, így a fizioterápia is folyamatosan fejlődik. Ön hogy látja ezt a folyamatot?
- A fejlődés szakadatlan ebben a szakmában is, folyamatosan új technikák és módszerek jelennek meg. Ezek szerteágazóak, így különösen fontos, hogy az új eljárásoknak legyen tudományosan is alátámasztott, tehát bizonyítékon alapuló klinikai irányelve. Ez szükséges ahhoz is, hogy nőjön a szakmánk társadalmi elfogadottsága és megbecsülése. A fejlődéssel kapcsolatban legfontosabbnak a szemléletváltást tartom, valamint a nyitottságot arra, hogy ezeket az új technikákat befogadjuk, alkalmazzuk és minél többen elsajátítsuk.
Ön mióta dolgozik ezen a pályán? Miért pont ezt a területet választotta?
- Több mint húsz éve dolgozom már ebben a szakmában. Az elhivatottságomat talán a sportolói múltam is adta. Mindig is fontos volt számomra a mozgás és annak pozitív hatásai, de a legfontosabb, hogy tudok segíteni más embereken, talpra tudom őket állítani, akár egy súlyos baleset vagy egy komolyabb sérülés után. Rengeteg sikerélményt ad számomra ez a szakma, emellett folyamatosan képezhetem magam és új technikákat tanulhatok. A mottóm talán Tompa Mihály szavaival élve az lehet, hogy „Bármerre visz életed, csak egy célod legyen, segíteni mindig, mindenütt a többi emberen.”