A prosztatadaganatok diagnosztikájának élvonalában jár a Péterfy

A prosztata rosszindulatú daganatai ugyanúgy fenyegetik a férfiakat, mint az emlőrák a nőket, és a szakemberek 50 éves kor felett évenkénti szűrést javasolnak. Különösen fontos a fokozott megfigyelés azok számára, akiknél a családban felmenő ágon prosztatarák fordult elő, ilyenkor 45 év felett még gyakoribb ellenőrzést tartanak szükségesnek. A prosztatarák diagnózisa bonyolult feladat, sokszor több tényező jelenlétét követően alakul ki az úgy nevezett„alapos gyanú”, amely után is csak a szövettani mintavétel nyújthat bizonyosságot. Igazi „szintlépés” a diagnosztikában, hogy a multiparametrikus mágneses rezonancia (mpMRI) vizsgálat (és e vizsgálat eredménye), valamint egy speciális szoftverrel ellátott ultrahangos eszköz egyidejű alkalmazásával zajlik az ún. MR-fúziósbiopsziás mintavétel, amellyel a prosztata-elváltozásokat tudják vizsgálnia Péterfy Kórház Urológiai-Sebészeti Osztályán.Magyarországon ezt a vizsgálatot két éve végzik, elsőként a SE Urológiai Klinikáján vezették be, ám a Péterfy hamar felzárkózott: itt is csaknem egy éve elérhető az AffideaMagyaroszág Kft. magánszolgáltatóval kötött együttműködésnek köszönhetően

Új MR készülék a Péterfyben

„Két modern eljárást alkalmazunk egyszerre, innen a fúziós elnevezés. Egyik közülük a fent már említett mpMR vizsgálat, amelyhez önmagában nem szükségesúj technikai háttér, de alkalmazása merőben új módszer és nagy felkészültséget igényel. A módszer másik része a végbélen keresztül történő ultrahangvizsgálat” – magyarázza dr. Buzogány István osztályvezető főorvos. „Úgy készül a kismedencéről az MR vizsgálat sorozatfelvétele, hogy általában öt paraméter összevetéséből alakítja ki a radiológus a szakvéleményt, azaz dönti el, mennyire utalhat a látott kép daganatos elváltozásra.A radiológus egy külön erre kialakított pontrendszer (PIRADS) segítségével karakterizálja a későbbi mintavételezésre javasoltterületet. A képek sorozatának összehasonlítása újdonság, és a gyakorlott szem számára 70-80%-ban valószínűsíthetővé teszi, hogy van-e daganat a prosztatában. A pontos helyet, amely a gyanút megalapozza, meg is jelölik az MR képen, sőt,a kritikus területetkörül is rajzolják a sebész számára. A következő lépés a szövettani mintavétel, egy külön e célra fejlesztett szoftverrel vezérelt ultrahangkészülékkel történik, amelyen egyidőben és egy felületen látható a korábban készült és megjelölt területet mutató mpMRI kép és a végbélen keresztül bevezetett ultrahangos eszközképe” – teszi hozzá.

Buzogány főorvos ismét felhívja a figyelmet arra, hogy a prosztata daganatainak diagnózisa lényegesen több bizonytalanságot hordoz, mint más szervek tumorainak felismerése.  „Sajnos nincs a prosztataráknak olyan radiológiai képe CT-n vagy MRIkészítésekor, vagy egy végbélen keresztül végzett ultrahang vizsgálaton, amelyennagybiztonsággal látszik, hogy ez egy daganat vagy daganatra gyanús terület. A prosztatarák esélye eseténkorábban 6-12 vagy akár 21 helyre (a beteg és a folyamat egyéni sajátosságaitól függően) szúrtunk, hogy eltaláljuk a daganatot. Ha nem találtunk daganatos sejteket a kivett szövetmintákban, akkor az eredményt negatívnak értelmeztük.”(Összevetésül: egy vesedaganat CT képéből egy Buzogány főorvoshoz mérhető tapasztalatú urológus 80-85%-os bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy az rosszindulatú-e avagy sem – szerk.)

 

Ezzel az új módszerrel azonban 90% fölé emelkedik a mintavétel találati aránya, ígyjelentősen nő a helyes diagnózis felállításának esélye, és a daganatmentes szövettani eredmény is megbízhatóbban tekinthető negatívnak.

„A radiológus tehát a mpMRI során körberajzolja a kérdéses területet az urológus számára, aki a mintavételkor egymásra vetíti a korábban készült MR képet a valós idejű (tehát a vizsgálat-mintavétel idején készülő) ultrahangképpel, és így nyer szövettani mintát. A számítógépen egymásra vetített korábbi, kétdimenziós MRI képek és a valós idejű ultrahangkép – így együtt – lényegében 3D-s hatáshoz hasonlót hoz létre. E módszer óriási előnye, hogy a kis daganatokat is nagy valószínűséggel megtaláljuk, amelyeket korábban sajnos gyakran elvétettünk a legnagyobb alaposság mellett is. A prosztataráknál ugyanis soha nem a méret határozza meg a beteg diagnózis utáni sorsát és a várható életkilátásait. Kicsi tumorban is lehetnek nagyon megváltozott, agresszív, atípusos sejtek és a viszonylag nagyméretű daganat is mutathat barátságosabb képet.Kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk a kicsi, denagyon malignus (rosszindulatú)daganatokat is, mert ezeket a beteg érdekében minél korábban és radikálisan kell kezelni,  nem szabad időt veszíteni.A módszerrel pontosabban célozható a mintavétel, így az nagyobb valószínűséggela gyanús területről történik. Természetesen végleges bizonyosságot a patológusok adnak a szövettani feldolgozás után.A terápia csak igazolt daganat esetén indítható el, tehát az időfaktor itt óriási jelentőségű. A daganatok kockázatos voltának meghatározására is vannak módszerek, és rengeteg paramétert nézünk pont a tévedés lehetősége miatt.”

Dr. Buzogány István úgy vélekedik, hogy idejében történő felfedezéssel a prosztatarák nagyon jól gyógyítható betegség, és az új diagnosztikai módszer is segíthet abban, hogya fejlett országokéhoz hasonlóvá váljon a túlélési esély nálunk is. „Nemzetközi összehasonlításban is nagyon jó az együttműködés a magyar urológia és onkológia között, és a kezelés is van olyan színvonalú nálunk, mint másutt Európában” – nyomatékosítja.  „Ami nálunk eltér, hogy Magyarországon több a hagyományos, nyílt műtéti feltárással kezelt, mint a laparoszkóppal vagy robottechnikával operált prosztatarákos beteg. Mindez azonban nem megy a túlélés rovására, mert nem a műtéti technika befolyásolja az onkológiai eredményességet, hanem sokkal inkább az operáló csapat rutinja –mint ahogy a túlélést, hanem a vizelettartási nehezítettséget és a potencia megőrzésétis” – szögezi le. Megtudjuk tőle, hogy a prosztata műtéteknél mára világszerte elterjedt a laparoszkópia, de még inkább a robottechnika, aminem véletlen. Egy beavatkozáskor mindenképp alapvető a beteg érdeke, de emellett a sebészorvos komfortját is szükséges(lenne)nézni. Utóbbi számára a robottechnika sokkal kíméletesebb és kevésbé fárasztó:„egy velem egykorú sebész a fél életét a műtőasztal fölé hajolva, állva tölti, ami által elhasználódik a szervezete. Robottechnika alkalmazásánál az orvos egy asztalnál kényelmes pózban ülve irányítja, mozgatja a műtőeszközt, és mindent gyönyörűen lát. Ám ezek a műszerek elképesztően drágák, úgy gondolom, hogy Magyarországon műtéti robottechnika belátható időn belül nagy számban sajnos nem lesz elérhető”.

Ugyanakkor büszkék lehetünk apró sikereinkre, hiszen Magyarországon nagyon kevés helyen sikerült megoldani, hogy a biopszia előtt a betegek rutinszerűen a fentiekben vázolt multiparametrikus MR vizsgálaton essenek át.  A Péterfy Kórházban és annak vonzáskörzetében több mint egy éve minden szövettani mintavételre váró betegnél elvégzik ezt a diagnosztikát, és miután Dr. Buzogány István főorvos irányításával ugyanez a csapat látja el a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház urológiai osztályát is, természetesen a Nógrád megyei férfiak számára is elérhető ez az új diagnosztikai és szövettani mintavételi módszer. Nógrád megyében egy nemrég zajlott felmérés eredménye alapján az országban a legrosszabb a prosztatarákok halálozási aránya. A Péterfy osztályvezető főorvosa arra számít, hogy nemcsak Budapesten, hanem a fővárostól északra is javulhat a diagnosztika eredményessége, ígyakár több lehet a gyógyult beteg, és javulhat a túlélés esélye.

Buzogány doktortöbbször hangsúlyozza, hogy ha egy beteg idejében fordul orvoshoz, akkor a szinte biztos, hogy nem a prosztatarákja okozza majd halálát. Nemcsak egyedi alkalmakkor végzett szűrésről beszél itt, hanem nyomon követésről, hogy a mindenkori diagnózis összehasonlíthatóvá váljon a korábbi leletekkel. „Ha az évente csináltatott PSA vizsgálat eredménye egy kicsit is magas, akkor a végére kell járni az okának. A feltárt daganatok esetében ugyanakkor nem  minden esetben kell azonnal kezelni azt, pláne nem feltétlenül kell műteni. Bizonyos esetekben elegendő lehet megfigyelni, aktívan követni a beteget (így is hívja a szakirodalom: activesurveillance – ébermegfigyelés).A prosztatarák korai szakaszban nagyon jól gyógyítható, egyidejűleg rengeteg a beteg világszerte, ezért komoly kutatási bázisa van a témának, folyamatosan fejlődik a kezelési módja is.”Elmondja, hogy idősebb korban, 80 év felett szinte biztos, hogy minden férfinak van atípusos sejt a prosztatájában, ami azonban nem feltétlenül okoz betegséget, és csak töredéküknélfedezik fel. A fiatal korban jelentkező daganatok esetében is fontos a megkülönböztetés az azonnal kezelendő, vagy a várakozásra „alkalmas” esetek között. Nem mindegy mikor tesszük ki a beteget a terápia következtében biztosan elszenvedett kisebb-nagyobb gyötrelmeknek. Olyan beteg esetéről is beszámol, akinél kimutatták, hogy a daganata rosszindulatú, de nem magas malignitású,ezért úgy döntöttek, hogy mégsem kell azonnal műteni, elegendő csak figyelni rá. Ezt a beteget 12 évig – amíg a daganata „nyugalomban volt”, nem növekedett és nem mutatott agresszivitást –csak megfigyelték, és akkor műtötték meg, amikor az már indokolttá vált. „Ennek 4 éve, ő a mai napig jól van. A megoldás az éber megfigyeléstőla radikális műtétig széles skála mentén lehetséges, a végleges döntést több szakma összefogásával,a szakmai tapasztalat és a bölcsesség alapján hozzuk meg. Ebben is nagyon nagy segítség számunkra ez az új technika.”