A Látás Világnapja
2000 óta október második csütörtöke a látás világnapja. A kezdeményezés célja a figyelem felhívása arra, hogy a legtöbb látásromlás és vakság megelőzhető okokra vezethető vissza. Ezek sokszor olyan krónikus betegségek, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, amelyek megfelelő kezelése mellett az ezek szövődményeiként fellépő további látáskárosodás is megelőzhető. A látás világnapja alkalmából dr. Vámosi Péter PhD szemész szakorvossal, a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház – Rendelőintézet Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosával beszélgettünk.
A WHO statisztikáiszerint Európában közel 90 millió ember él valamilyen látáskárosodással vagy teljes vaksággal. Az adatok szerint a teljes lakosság 9%-a, tehát 10 emberből 1 küzd valamilyen szemproblémával. Nálunk mekkora a betegek aránya?
- Gyanítom, hogy az említett statisztika csak a komolyabb szembetegségekre vonatkozik, hiszen például a szemüvegesek aránya ennél jóval nagyobb. A szemüveg használata szinte kikerülhetetlen, az emberek döntő többsége 40 éves kora után olvasószemüvegre szorul, ez nagyjából a populáció felét érinti. Egy másik nagy betegcsoportba a rövidlátók tartoznak. Sajnos ez a betegség egyre fiatalabb életkorban alakul ki, több okból kifolyólag. Az egyik vezető ok, hogy átalakult az életmódunk, és a gyerekek sajnos egyre kevésbé mennek ki a szabadba játszani, miközben távoli célpontokra fókuszálnak. Időnként elborzadva látom, hogy egész kicsi gyerekek kezében is ott van az „okoseszköz”, ami a szem közeli alkalmazkodását igényli. Az pedig bizonyított tény, hogy minél többet nézünk közelre az életünk során, annál nagyobb a hajlamunk, hogy rövidlátókká váljunk. Ebből is adódik, hogy a leggazdagabb ázsiai országokban – Szingapúrban, Hongkongban – a gyermekkorban rövidlátók aránya már 10 évvel ezelőtt is 75%, míg Európában 5-10% volt. Ebben természetesen közrejátszhat az eltérő genetika is, mivel Ázsiában hajlamosabbak az emberek a rövidlátásra, de most, a digitalizáció elterjedésével sajnos Európa, ezen belül hazánk is felzárkózik ehhez a trendhez, ami igen aggasztó. Szóval az, hogy az emberek 10%-a lenne érintett, bizonyára csak a súlyos látásproblémákra vonatkozik.
Jellemzően mik ezek a problémák?
- A nagyfokú rövidlátás már súlyosnak számít, hiszen ott már nemcsak a dioptriákról van szó, hanem a szem különböző degeneratív folyamatairól is. Nagyon gyakori jelenség, hogy az elnyúlt szemgolyó miatt romlik a retina és az érhártya vérállátása, foltokban elhalások alakulnak ki, és elvékonyodnak ezek a szövetek. Ilyenkor szemüveggel és kontaktlencsével már korrigálhatatlan látásvesztés alakul ki. Szintén gyakori a szürkehályog, ami bizonyos életkor felett az öregedés természetes velejárója. Lényegesen kisebb arányban, de a zöldhályog is elég gyakori szembetegség. Ami napjainkban egyre nagyobb számban fordul elő, az az időskori makuladegeneráció, a szemfenéken lévő sárgafolt, az éleslátás helyének károsodása. Ez tipikusan az időskor betegsége, és manapság az átlagéletkor megnövekedése miatt lett különös jelentősége. Két fő fajtája a nedves és a száraz makuladegeneráció. Teljes mértékben sajnos egyiket sem tudjuk gyógyítani, de megfelelő táplálékkiegészítők segítségével, illetve a makuladegeneráció nedves formája esetén ma már a szembe adott úgynevezett Anti-VEGF injekciós kezeléssel tudjuk jelentősen lassítani a látásvesztés folyamatát.
Komolyabb szemproblémák esetén mik a leggyakoribb orvosi beavatkozások?
- A világban a leggyakori a szürkehályogműtét, amelyet már alacsony szövődményrátával, nagyon jó eredménnyel végzünk, és egyre korábbi stádiumban tudjuk ajánlani a betegeknek. Szintén gyakoriak a fénytörési hibák miatti, úgynevezett keratorefraktív beavatkozások. Ezek a szaruhártya lézeres korrekciói, amikre rövidlátás, illetve távollátás esetén van szükség, amelyeket jellemzően fiatalabb, 18-40 éves pácienseknél végzünk, míg a szürkehályog műtétekre leginkább 50 év felett kerül sor.
Milyen egyéb kockázati tényezők vannak a már említett okoseszközökön kívül?
- Az egyik legveszélyesebb a cukorbetegség. Tény, hogy folyamatosan javult a diabéteszes betegek vércukorkontrollja, és ennek köszönhetően kevesebb a súlyos szövődmény, de azért a mai napig komoly kihívás mind a diabetológusoknak, mind a szemészeknek, hogy megelőzzék az úgynevezett diabéteszes retinopátiát. Korábban ezt lézeres műtétekkel gyógyítottuk, ma már egyre gyakrabban végzünk egyéb műtéti beavatkozásokat is, például vitrektómiát. Komoly kockázati tényező továbbá a magas vérnyomás, ami úgynevezett érkatasztrófát okozhat, így a szemfenék vérerei is károsodhatnak. Ezeken felül mindenképpen fontos megemlíteni a szárazszem-betegséget is. Rengeteget nézzük a monitort, a különböző okoseszközök képernyőit, és közben elfelejtünk pislogni. A könny ilyenkor nem terül szét a szemünkön, és az egyszerűen kiszárad, ami komoly problémákhoz vezethet. Figyelnünk kell arra, hogy pislogjunk, és ha monitorral dolgozunk, kétóránként pihenjünk egy negyedórát, de szükség esetén használhatunk műkönnyet is.
Mit tudunk tenni a szemünk egészségéért?
- Magas vérnyomás esetén fontos annak helyes beállítása, cukorbetegség esetén pedig a megfelelő vércukorszint elérése. A diabéteszes betegeknek javasolt évente szemfenékvizsgálatra menni. Fontos a szemészeti szűrővizsgálat bizonyos immunszupresszív szerek szedése esetén is. Ilyen például a Delagil, amely az immunrendszer működését szabályozó gyógyszer. Javasolt a szemfenékvizsgálat erősen rövidlátó, várandós kismamák számára is, mivel szülés közben a retina károsodhat. Mindezeken felül ma már rengeteg olyan étrendkiegészítő is kapható, amelyek támogatják szemünk egészségét. A lutein, zeaxantin, omega-3 zsírsav, a cink ion, valamint az E- és C-vitaminok kiegyensúlyozott aránya biztosítja a retina számára az optimális működést.
Itt, a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórházban van lehetőség szűrővizsgálatokra?
- Szorosan együttműködünk a diabetológusokkal, belgyógyászokkal és a szülész-nőgyógyász kollégákkal, általában ők küldenek hozzánk szemészeti szűrésre pácienseket. A szemészeti ellátás nem beutaló köteles, így bárki jöhet hozzánk szűrővizsgálatra is, előzetes időpont-egyeztetést követően. Természetesen a sürgős esetek elsőbbséget élveznek, de tapasztalataim szerint intézményünkben hamar sorra kerülnek az általános szűrővizsgálatra váró pácienseink is.