A Koraszülöttek világnapját ünnepeltük intézményünkben
Sokéves hagyomány, hogy november 17-én a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház–Rendelőintézetben a babákkal és a szülőkkel közösen ünneplik a Koraszülöttek Világnapját. Ezen a napon a koraszülött babákat ünneplik – azt, hogy milyen hatalmas erővel és kitartással küzdenek életük első napjaiban, heteiben, hónapjaiban. Megemlékeznek azokról az egészségügyi szakemberekről is, akik nap, mint nap a koraszülöttekért dolgoznak, és természetesen a szülőkről, családtagokról, akik hatalmas türelemmel, erővel és reménnyel telve segítik őket ezen a sokszor hosszú és nehéz úton. Az eseményen párhuzamosan több workshopon is részt vehettek a családok: volt hordozási tanácsadás, babamasszázs, elsősegély-alapok oktatása, kiságyforgó-készítés, szoptatási tanácsadás, tájékoztató különböző fejlesztési módszerekről, valamint gitárral kísért közös éneklés a babákkal.

Az Európai Alapítvány a Koraszülöttek Gondozásáért (EFCNI) kezdeményezésére 2008-ban létrejött világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a koraszüléssel járó veszélyekre és kihívásokra, és világszerte támogassa a koraszülött intenzív-ellátás fejlesztését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján évente több, mint 15 millió gyermek születik idő előtt, ami a csecsemőkori halálozás és a hosszútávú egészségkárosodás egyik fő oka. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már a korábban, jellemzően igen kis súllyal született babák túlélési esélyei folyamatosan javulnak, de a koraszülöttek folyamatos szakszerű ellátása komoly kihívást jelent mind a szülőknek, mind pedig az érintett egészségügyi dolgozóknak. A Koraszülöttek világnapja alkalmából dr. Boross Gábor csecsemő-gyermekgyógyász, neonatológussal, a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház – Rendelőintézet Neonatológiai és Csecsemő osztály PIC II. osztályvezető főorvosával, valamint Gaul Zsófia, szoptatási tanácsadó pszichológussal beszélgettünk.
Mit nevezünk koraszülésnek orvosi értelemben?
Dr. B. G.: A várandósság átlagos ideje az utolsó menstruáció első napjától számítva 40 hét. Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a 37. terhességi hét előtt jön világra és testtömege általában 2500 gramm alatt van. Ilyen esetben a csecsemő folyamatos orvosi felügyeletére van szükség, hiszen ezeknek a babáknak általában rengeteget kell küzdeniük az életben maradásért, hiszen akár egy levegővétel is nehezebb számukra, mint az időben születetteknek. Fontos, hogy ezen a napon megünnepeljük ezeket az újszülötteket, valamint a szüleiket is, akik számára a koraszülés nemcsak egyfajta trauma, hanem komoly feladatot is jelent a baba megfelelő ellátása.
Milyen gyakori ma a koraszülés Magyarországon, és hogyan viszonyul ez a nemzetközi adatokhoz?
Dr. B. G.: Hazánkban a koraszülöttek aránya sajnos elég magas 8-10%, szemben például a környező országokkal, Csehországgal vagy Szlovéniával, ahol ez az arány nagyjából ennek a fele.
Milyen tényezők vezethetnek koraszüléshez és mit lehet tenni a megelőzése érdekében?
Dr. B. G.: Nagyon régóta kutatják az okokat, és az összes tényezővel talán még mi orvosok sem vagyunk egészen tisztában. Fontos tényező lehet a szülő megterhelő élete, az állandó stressz, táplálkozási zavarok, alkoholfogyasztás, dohányzás, valamint különböző kábítószerek használata. Mindemellett a koraszülésnek lehetnek anatómiai okai is, valamint gyakori az olyan típusú fertőzéses megbetegedés is, ami végső soron koraszülést eredményezhet. Megelőzni teljes biztonsággal sajnos nem lehet, de a megfelelő terhesgondozás mellett természetesen fontos a várandósság alatti nyugalom, az egészséges életmód, beleértve a helyes táplálkozást és a káros szenvedélyek kerülését is.
Tapasztalataik alapján nőtt vagy csökkent az utóbbi években a koraszülések száma?
Dr. B. G.: A koraszülöttek aránya az elmúlt években különösebben nem változott, 8 és 10% között mozog. Azt mindenképpen hozzátenném ehhez, hogy az egészségügyi ellátás egyik fontos minőségi mutatója a csecsemőhalandóság, ami összefügg a koraszülésekkel. Annak ellenére, hogy nálunk magasabb a koraszülöttek aránya, mint a környező országokban, a csecsemőhalandóság aránya nagyjából megegyezik az Európai uniós átlaggal.
Hogyan fejlődött a hazai koraszülött-ellátás az elmúlt években?
Dr. B. G.: Nemcsak a koraszülött-ellátás, de általában a teljes csecsemőellátás sokat javult Magyarországon, és nemcsak az utóbbi évekre, hanem az elmúlt 15-20 évre gondolok. Egyrészt új, modernebb eszközöket kaptunk, új eljárásokat ismertünk meg és gyógyszereket is alkalmaztunk. Másrészt a szervezettség is sokat javult, hiszen optimális esetben dedikált centrumokban történik a koraszülöttek ellátása, ahol olyan szakemberek dolgoznak, akik nagyon értenek ehhez. Emellett sokat fejlődött a koraszülöttek szállítása is, hiszen nem minden csecsemő egy megfelelő koraszülött-centrumban jön világra. Fontos, hogy ilyen esetben a babát megfelelő helyre irányítsák úgy, hogy a szállítása közben se szenvedjen károsodást. Az optimális a méhen belüli szállítás, vagyis ha a kismamát tudják olyan intézménybe szállítani, ahol megfelelőek a körülmények a koraszülöttek ellátásához, de ez sajnos nem lehetséges minden esetben.
Hogyan kapcsolódik a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház – Rendelőintézet a Koraszülöttek világnapjához?
G. Zs.: Minden évben egy kisebb rendezvénnyel emlékezünk meg a világnapról. Működik nálunk egy elég sok tagot számláló babamama-kör, ezen keresztül is támogatjuk a nálunk szült édesanyákat és családtagjaikat. Ennek a körnek a tagjait szoktuk minden évben meghívni a világnap alkalmából. Ilyenkor az őket érintő témákban tartunk előadásokat, valamint kiscsoportos foglalkozásokat, mint például újszülött-újraélesztéssel, babamasszázzsal, táplálkozással és különböző fejlesztési módszerekkel kapcsolatban. Mindemellett zenés és kézműves foglalkozásokat is tartunk.
Hogyan támogatják a szülőket itt a kórházban?
Dr. B. G.: Nagyon nyitott az osztályunk. Az édesanyák gyakorlatilag egész nap itt vannak, és kollégáink segítségével megtanulnak szinte mindent, ami az újszülött ellátásával kapcsolatban fontos lehet. Kitűnő szoptatási tanácsadóinktól megtanulják a baba helyes táplálását, ami az anyatej miatt rendkívül fontos, hiszen komoly védelmet jelent az újszülött szervezetének és felbecsülhetetlen értékű a baba fejlődésének szempontjából is. Az édesanyák így elég sok időt töltenek nálunk, de amikor elmennek, akkor sem engedjük el a kezüket, mivel folyamatosan tartjuk velük a kapcsolatot. Ez jellemzően interneten keresztül történik, de személyesen is felkereshetnek a kérdéseikkel. Ha ezek a kérdések túlmutatnak a kompetenciánkon, szükség esetén gyermekorvost, gyógytornászt vagy akár pszichológust, pszichopedagógust is bevonunk a válaszadásba. Nagyon fontos, hogy szükség esetén mentálhigiénés szakemberek foglalkozzanak a szülőkkel is egy koraszülést követően.
